Naiv áldozat, a legbefolyásosabb szajha, a legelső feminista?
Boleyn Anna egyértelműen otthagyta kézjegyét az angol udvarban, halála óta több, mint 500 év telt el, de élete és munkássága iránt lankadatlan az érdeklődés. Számos történelmi regénynek, színműnek, filmnek az ihletője, de a mai napig heves vitákat vált ki a történészek körében is. Rengeteg tévhit, legenda, feltételezés és titok övezi a személyét, különleges életutat járt be, mindez hozzájárul ahhoz, hogy a 21. században is érdekes, figyelemre méltó a személyisége. A legjelentősebb angol királynék között tartják számon. Férje, a nem kevésbé híres, hírhedt VIII. Henrik volt. Ki volt Anna valójában?
Mi vezetett ahhoz, hogy rövid uralkodása alatt (3 év) olyan változások elindítását kötik a nevéhez, ami Anglia későbbi sorsát is nagy mértékben befolyásolta. Több történelmi regényt, számos cikket és kutatást alapul véve, szeretném megmutatni őt, azt az asszonyt, aki minden bizonnyal meghaladta, tájékozottságban, tudásban korát, és a 16. századi nőről alkotott képet. És közben keresem a választ a feltett kérdésemre.
Még a születésének körülményeit és pontos idejét sem ismerjük, csak hozzávetőleges becslés alapján: 1501-1507 közé teszik a történészek. Thomas Boleyn és Elizabeth Howard valószínűleg második lányaként látta meg a napvilágot. Tehát nem igaz Anna alacsony származásáról szóló legenda sem, Nagyapja Thomas Howard, Norfolk hercege. Sőt Henrik három „későbbi” felesége, mint Jane Seymour, Catherine Howard és Catherine Parr bizonyítottan, alacsonyabb származásúak voltak. Népszerű és befolyásos udvaronc családba született, ennek megfelelő neveltetést is kapott. Szolgált a holland (Margit Főhercegnő, Németalföld Régense udvarában) és a francia udvarban. Több forrás alapján megállapítható, hogy nagyon fiatalon lett udvarhölgy, (fiatalabban, mint a korabeli szokások alapján várható lett volna, van, aki azt állítja, már 9 éves korában) Ez egyébként csak következtetés, az általa írt levelek, stílusából, szövegéből és helyesírási hibáiból következtettek a vélhető korára, ebben sincs egyetértés. Franciaországban, először, Mária királyné udvarhölgye volt, majd a 15 éves Klaudia királynéé (I. Ferenc felesége).
Életében rendkívül fontosak voltak az itt eltöltött évek: megtanult folyékonyan franciául, az udvari etikettet itt sajátította el, a francia divattal és a haladó eszmékkel, valamint az új vallási irányzatokkal és vallásfilozófiákkal is itt ismerkedett meg és gyakoroltak rá mély benyomást. Mindez annak ellenére, hogy a francia udvar a „legkatolikusabb” udvarnak tartotta és vallotta magát igaz legfőképp politikai okokból. Mindeközben Margit a király testvére köztudottan pezsgő szellemi és kulturális kört tartott fenn, amely nem zárkózott el, az „eretnek tanok” megismerésétől sem. Anna itt töltötte a fiatal kora nagy részét, távol a családjától, már ott is kitűnt a többi udvarhölgy közül, gyönyörűen énekelt, hangszeren játszott, kártyázott ismerte a kockajátékot. Rengeteget olvasott. Nagyszerű társalgó volt. Szorosabb kapcsolatot ápolt a királyi család tagjaival. I. Ferenc egy levelében név szerint említette őt, és később is ő volt szinte az egyetlen jelentős uralkodó, aki elfogadta Henrik vele kötött házasságát és Annát királynéként.
Mire visszakerült az angol udvarba, körülbelül 15 éves korában, 1526 körül, már magas szintű műveltségre tett szert. VIII. Henrik első felesége Aragóniai Katalin udvarhölgye lett. A királyné egyetlen lány gyermeknek adott életet, Mária hercegnőnek, számos vetélése, halva szülése volt. Biztossá vált, hogy már nem lesz képes fiút szülni. Elvesztette szépségét, ragyogását és a király figyelmét is. Ezzel párhuzamosan viszont magára vonta a király haragját. Henrik számára a fiú utód kérdése már-már rögeszmévé vált. Ekkor került Anna az öregedő, fényét vesztett királynő mellé. Henrik rögtön felfigyelt rá. Elvarázsolta a kisugárzása. A korabeli írások hol így hol úgy írják le Anna külsejét, de abba megegyeznek, hogy klasszikus szépség sosem volt, viszont erős szexuális kisugárzással rendelkező, stílusos, különleges hölgyként tartották számon. A fennmaradt levelek alapján, vélhetően Henrik erős szerelmet érzett, táplált az irányába. Néhány történész ennek ellenére azt is kétli, hogy valódi szerelemről beszélhetünk, úgy gondolják, mivel akkor csak egy udvarhölgy volt, nem kizárt, hogy csak egy szeretőként vagy lehetséges szajhaként tekintett rá. Ennek ellentmondanak a későbbi események, és a levelek is.(Henrik szerelmes balladát is írt hozzá és számos szerelmes levelet)
„Teljes kétségbeesésbe taszított, ahogy a leveled tartalmán vitatkoztam magammal. Nem tudtam, hogy értelmezzem azt: hátrányomra, ahogy arra számos rész utalt, vagy előnyömre, ahogy azt más helyek sugallták. Teljes szívemből, feltétel nélkül esedezem hozzád szerelmedért, és azért, hogy megismerhessem elméd egészét.”
(Részlet VIII. Henrik Boleyn Annának írt egyik korai leveléből)
Valószínűbb, hogy Anna valóban elvarázsolta, elbájolta a királyt. Henrik, bár rettenetesen lobbanékony, hirtelen természet volt, megtestesítette a reneszánsz embert. Gyönyörű kastélyok, kertek épültek az uralkodása alatt. Élénk, víg, udvari életet élt. Szerette a lovagi tornákat, a teniszt, a viadalt. Nem csak nézni, részt is vett bennük, imádta a versengést, szeretett győzni. Költeményeket írt, zenélt, kiváló vitapartner volt. Nem kérdés, hogy Anna lépést tudott ezzel tartani, a francia udvarban szerzett kiváló neveltetése és az ahhoz párosuló sziporkázó szellemessége fenntartotta a király érdeklődését. Sokat beszélgettek, Anna a király bizalmasa is lett, természetesen ezt sokan nem nézték jó szemmel, Anna egyre növekvő befolyásáról beszéltek. Ebben az időben kezdték a király szajhája a Boleyn szajha néven emlegetni (Mária, Anna nővére valóban az volt) Számos ellenséget és támogatót is szerzett magának. A helyzete egyre erősödött, mivel Henriket a fiú örökös utáni vágy is fűtötte, meg akart szabadulni „öreg” feleségétől, Annával egyre több időt töltött egyre nagyobb hatalmat adott neki. Ez a furcsa helyzet majdnem hét évig állt fenn az udvarban. Eközben Henrik is rengeteget változott. Amikor Anna megismerte fiatal vonzó férfi volt, közben meghízott. (Súlygyarapodásáról a Tower of Londonban őrzött, bármelyik látogató által megtekinthető eredeti páncéljai árulkodnak. Fiatalkori páncélmérete alapján kb. 80 kg-os ifjú volt, miközben időskori páncélja alapján 140 kilogrammra becsülik testsúlyát. A derék mérete kb. 91 cm-ről 136 cm-re változott az évek alatt) Egyébként kivételesen magas 190 cm volt, daliás termetű uralkodó. Sokan sokféleképpen értelmezik Henrik elhízását. Anyagcserezavarról, 2-es típusú diabéteszről is vannak feltételezések. Egyik sem bizonyított, csak maga a súlygyarapodás ténye illetve a személyiségváltozásé. Ekkor a negyvenes évei elején járt, Anna kb. 10 évvel volt fiatalabb nála, Katalin királyné Henriknél 6 évvel volt idősebb. Henrik fiatalon is lobbanékony, makacs, önfejű ember volt, idővel kiszámíthatatlanná, paranoiddá, elviselhetetlenné vált. (Történészek egy szűkebb csoportja szerint nem) Ennek hátterében szintén többféle okot kutattak, kutatnak, a legújabb kutatások szerint:
„Egészen döbbenetes, ha arra gondolunk, hogy az egész modern európai történelem azért változott meg gyökeresen, mert az egyik legbefolyásosabb király kapott néhány ütést a fejére” – mondja a kutatást vezető Dr. Arash Salardini, a Yale Memory Clinic munkatársa. Tehát a számos lovagi tornán szerzett fejsérülés következtében kialakult fejet ért traumás sérülések, és azok szövődményei okozhatták, a személyiségében kialakult változásokat is. Nem tudjuk pontosan, nincs bizonyíték mögötte csak feltételezés.
Annának a helyzete, ahogy telt az idő olykor ingatag lett az addigi biztosból, és közben Henrik is folyamatosan változott, így egészen biztos, hogy nem volt egyszerű ezt a szerelmet fenntartani. Semmilyen értelemben. Közben a király, fekélyes, köszvényes stb. is lett, ez nem feltétlen szolgált az előnyére és táplálta Anna vonzalmát.
Megoszlanak a vélemények abban is, hogy ki erőltette a házasságot. Az biztos, hogy Henrik meg akart szabadulni öregedő és szülni képtelen feleségétől. Hogy Anna királyné akart-e lenni bármi áron, ahogy ezt sokan gondolják? Nem tudhatjuk.
Az uralkodó úgy gondolta, hogy a fiú örökös hiánya, vallási értelemben érvényteleníti a házasságot. V. Károly római császár befolyása alatt álló VII. Kelemen pápa hosszas habozás, huzavona után nem volt hajlandó elválasztani Katalintól. A király ezt nem fogadta el. Aki ezzel nyíltan szembe ment, kivégeztette. (pl. Morus Tamás) 1534-ben Henrik az Anglikán egyház fejének nyilvánítatta magát.
Vajon Annának ebben mekkora szerepe volt?
Állítólag Anna ismertette meg a királyt Tyndale műveivel, ami a korban eretnek műnek számított, íróját eretnekség vádjával ki is végezték. (Angol bibliafordító, filozófus, Morus Tamással érdekes levelezést folytatott) A francia udvarban megismerkedett művekkel és eszmékkel is ő ismertette meg a királyt. Van aki szintén nem fogadja el Anna hatását a Rómától való szakadásban. Nem értek vele egyet. Anna hatása erre egyértelmű. Ezt támasztja az is alá, hogy olyan felvilágosult asszonyok udvarában szolgált, mint Habsburg Margit és Valois Margit. Anna tudásban kora kiemelkedő asszonyai közé tartozott, hitt a szabadságban, a férfi és nő egyenlőségében. Valószínű, hogy Henrik, természetesen a hatalmat is akarta, a függetlenséget is, az apátságok stb. vagyonát és befolyását is magáénak akarta tudni, valamint Boleyn Annát nem kevésbé. Indikációját tekintve a folyamat összetett volt, de Anna szerepétől nem lehet eltekinteni, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Így válása, ami nem is válás, hanem a házasság érvénytelenítése, egy új egyház születésének a kezdete is egyben. (a házasság érvénytelenítése magát a házasságot tette semmissé, gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Henrik és Katalin, csak élettársi kapcsolatban éltek)
Mindezzel Anna a haragosai számát is növelte, ahogy az irigyei számát is.
Ezen körülmények között került Boleyn Anna megkoronázására és az esküvőre sor!
Előbb egy titkos esküvő, amikor már állítólag Erzsébettel várandós volt, bár van olyan történész, aki nem zárja ki a koraszülést sem. Mivel tartja magát az a nézet széles körben, hogy Anna és Henrik között az esküvő előtt nem volt testi kapcsolat…sokan úgy gondolják Anna e nélkül tartotta fenn a király érdeklődését ennyi éven át. Történelmi „rossz nyelvek” szerint a francia udvarban, nem csak filozófiai ismereteket szerzett. Hanem tudást, ha nem is tapasztalatit a kor fejlett szexuális technikáiról is. Pár történész szerint mindez nem életszerű egészen biztos, hogy ennyi év alatt konkrét szexuális kapcsolat is összekötötte őket. Azaz végül is Anna lehetséges, hogy szajhából lett királyné. Mindenesetre, ha nem idő előtt érkezett Erzsébet, akkor egyszer biztosan volt testi kapcsolat is közöttük. (Erzsébet nagyon hasonlított külső jegyeiben az apjára, ez uralkodóként elért sikereihez is hozzájárult, tehát biztos, hogy Henrik lánya)
Mire Anna királyné lett a kapcsolat kezdett kifáradni, (kb. 6-7 éve, lényegében a párkapcsolati fejlődést tekintve már a gyakorlás fázisában voltak) egyre nehezebb volt Anna királyné helyzete, első gyermeke leány lett. Ezzel meg is pecsételődött a sorsa. Henrik elfordult tőle.
Több kutatás folyt és folyik abba az irányba is, hogy vajon Henriknek voltak-e potencia problémái, gondjai a nemzőképességével. Természetesen úgy vélte, hogy a sikertelenség okai asszonyai és Istene. Mi lehet az igazság? Mert az, hogy voltak ilyen jellegű problémái az bizonyított. Számos egészségügyi elmélet született VIII. Henrikről: Kettes típusú cukorbetegség, szifilisz, köszvény, endokrin problémák, Cushing-szindróma, pajzsmirigy gondok nehezítették az életét.
„Valamennyi egészségügyi elméletben egy fontos probléma akad– mutatott rá Whitley. – Egyik elképzelés sem foglalkozik az uralkodó reproduktív gondjaival.(Chatrina Banks Whitley, az Új-Mexikói Múzeum archeológusa)
“Az angol király vére magában hordozhatta a Kell antigént, ami egyértelmű magyarázatot jelenthet feleségei többszöri elvetélésére – magyarázta Kyra Kramer. – A népesség csupán egy elenyésző százaléka tartozik ebbe, és a vércsoport – inkompatibilitás elmélete Henrik első két felesége esetében tökéletesen megállja a helyét. (Whitley kollégája, a kutatócsoport tagja)
Gyakorlatilag, ha egy Kell pozitív apa és egy negatív anya találkozik az első gyermek 50%-ban egészséges lesz, viszont minden további terhesség, az már veszélyeztetett, mert az első terhesség idején a baba vérének egy része elkerülhetetlenül bekerül az anya szervezetébe (akár a fejlődés során, akár a születéskor), és antitesteket termel. Így vagy megszakad a terhesség, a harmadik trimeszter körül, vagy halva születik, vagy pár napot él csak a csecsemő. Ez történhetett Aragóniai Katalin és Anna esetében is.
Erzsébet után Annának az elmélet fényében nem volt esélye egészséges élő gyermeket, fiú gyermeket szülni. Nem is tudott, két elvetélt terhességről tudunk az egyik fiú volt. Nem tudta megtartani tovább a helyzetét Henrik mellett illetve a trónon. Ugyanez a kutatócsoport azt is véli, hogy: Henrik problémás vércsoportja mellett egy ritka genetikai rendellenesség is felelőssé tehető kiszámíthatatlan természetéért és mentális problémáiért. A McLeod-szindróma az X kromoszómához kapcsolódik, és általában csak a férfiakat érinti. Ez a betegség leggyakrabban negyvenéves korban jelentkezik, szívbetegséggel, mozgási rendellenességekkel és súlyos pszichológiai tünetekkel jár, beleértve a paranoiát és a mentális leépülést. Mindegyik tünet megvolt a királynál. Ez magyarázatot adhat Henrik reprodukciós problémáira és a személyisége torzulására is. Hátránya: Genetikai bizonyítékok nélkül egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy az új elméletek megállják-e a helyüket. (A kutatók most klinikai bizonyítékokat keresnek elméletük igazolására)
A körülmények, Henrik betegségei, az, hogy a nép sem szerette meg sosem királynéját, oda vezetett, hogy az uralkodó meg akart szabadulni feleségétől. Egy válás problematikáját, már nem akarta magára venni. Nyíltan viszonyt kezdett folytatni Jane Seymourral, Anna udvarhölgyével. Ez természetesen a királynéhoz is eljutott, de tehetetlennek bizonyult nem igazán tudta visszahódítani Henriket. Ideig- óráig a terhességeivel igen, viszont utód nem született így ez inkább csak éket vert közéjük. Mivel a király megrögzötten dinasztiát kívánt alapítani, fiú utódot akart, (Úgy hitte Anglia fennmaradása a tét) Annának is mennie kellett. Abban a pillanatban, amikor Aragónia Katalin meghalt (Anna aznap vetélt el) Henriket nem tartotta vissza semmi attól, hogy megszabaduljon már megunt szükségtelen asszonyától. Hiszen nem kellett visszamennie első feleségéhez,(Ez volt a másik tévhite, azt hitte valami útom módon vissza kell mennie az első házzasságába) ha Annát odébb állítja már szabadon házasodhatott, királyként és egyben az anglikán egyház fejeként. A királyt zavarta Anna arrogáns viselkedése, a számonkérései, a gőgje, hatalmas udvartartást vitt, sokkal nagyobbat, mint Katalin. Népszerűtlen volt az udvar és az alattvalók körében is. Jó híre is többször került veszélybe, a belső termeibe bejáratos udvaroncokkal sokat táncolt, flörtölt. úgy vélem jó hírének kikezdésében szerepe volt a kor szokásainak, gyakorlatának. Azaz a Henrik körüli emberek, akik a hatalomért és a pénzért az előrehaladásért sok mindent akár női rokonaikat is feláldozták, észrevették, hogy a király figyelme elfordul Annától, így előtérbe tolták, lányaikat, húgaikat stb. Hiszen az nem volt kérdéses, hogy Henrik ágyasának, vagy feleségének lenni, az a családnak is felemelkedés. (Anna apja és fivére is rangot és számos birtokot kapott a királytól)
Jane Seymour volt a kiválasztott éppen akkor.
Mivel Anna nem tudott fiút szülni, aki megmenthette volna őt: 1536. május 2-án Annát házasságtörés vádjával letartóztatta a férje.
Ugyanazon az úton vitték a Towerbe amelyen a koronázásakor és ugyanazt a szobát kapta, mint akkor. Innen már nem volt visszaút. Bármi áron meg akart az uralkodó szabadulni tőle. Anna állítólagos szeretőit, köztük a bátyját Georgot is per, jogi procedúra nélkül kivégeztették. Anna ügyét külön bíróság tárgyalta, bár úgy gondolom, csak formálisan. A vád: vérfertőzés, boszorkányság, hűtlenség, felségsértés, összeesküvés a király meggyilkolására.
Hogy igazak a vádak? Abban minden kutató megegyezik, hogy a vérfertőzés szinte biztosan nem. Házasságtörő volt? Sokak szerint nem, inkább az egymással vetélkedő politikai csoportok terjesztették ezt, vagy maga a király, aki mindenképpen el akarta távolítani, hogy elvehesse Anna utódját. De lehetséges, hogy Anna valóban bűnös volt ebben a kérdésben vagy egyszerűen a szabadosabb, felszabadult közvetlen viselkedése vezetett ezekhez a vádakhoz. Ezt támasztja alá egy korabeli irat is. Lancelot de Carles francia nagykövet, 1545-ben „Az angliai Boleyn Anna királyné ellen felhozott vádakat tartalmazó levél” című poémája szerint: Anna, megvetette a házasságát, alantas beszéddel, csókokkal és más ingerkedéssel fordult más férfiak felé. Hogy egy irodalmi költemény mennyire lehet hiteles, az kétséges, de egyéb levelezés is ezt támasztja alá. Motivációnak George Bernard történész, aki a Sothamptoni Egyetem professzora, azt tartja, hogy Anna mindenképpen akarta a fiú örököst, Henrik potencia problémái ellenére is és ez vitte őt a hűtlenség útjára.
Boszorkánynak tartották, a hatodik ujja miatt, ami nem tudni, hogy nem csak kezének deformitása volt-e illetve a nyakán lévő kinövések miatt, valamint, hogy szerelmük első éveiben bármire rá tudta venni Henriket. És erre boszorkányos képességeivel vette rá. Sokan az egyházi reformot sem bocsátották meg és neki tulajdonították.
A testület elítélte május 17-én, erről maradtak fenn iratok, címeitől megfosztották, a házasságát érvénytelenítették a lánya törvénytelen lett. Az utolsó pillanatig nem tudta, hogy máglyára vetik, vagy pedig lefejezik. Állítólag mindvégig megőrizte humorát és hidegvérét. Május 19-én a Tower udvarán lefejezték. Tapasztalt francia bakó végzi ki. Ez vajon Henrik utolsó gesztusa Anna felé? Még aznap eltemették.
Henrik vidám volt, nem gyászolt, és 11 nappal később már Jane Seymour volt a felesége.
Hogy Anna naiv áldozat, a király zsarnoki, paranoid, szeszélyes személyiségének áldozata? Részben biztosan igen. Számító, tudatos, hideg teremtés, aki hatalmat akart és királynő lenni? Lehet, hogy az is.
Az biztos, hogy kivételes asszony, királyné volt, akire mindegyik állítás eltérő mértékben, de igaz.
Azt gondolom, tudatos, nagyon művelt asszony volt, aki a körülmények áldozata lett.
Bár Henrik fiú utódot akart rögeszmésen, mereven, görcsösen, úgy érezte biztonságban Angliát. A történelem, a sors úgy hozta, hogy mindhárom utódja trónra került: A beteges VI. Edward, aki korán meg is halt, ő volt az első protestáns király.(Jane Seymour fia) Majd Katalin lánya Mária, aki „Véres Mária” néven vonult be a történelembe. Majd Boleyn Anna lánya I. Erzsébet.
És lányuk lett az, aki Henrik vágya szerint és várakozása ellenére felvirágoztatta Angliát! Amit egy fiú utódtól remélt azt a lánya valósította meg.
Erzsébet az aki, apjára rendkívül hasonlított külsőre, aki gazdaságilag felemelte Angliát, háborúkat nyert, egyedül irányította haláláig, évtizedekig az országot. A népe szerette. Szeszélyes, zabolátlan, különleges, éles nyelvű királynője volt Angliának. Úgy gondolom, hogy bár ott csörgedezett ereiben a Tudor vér, Erzsébet ízzig-vérig Boleyn Anna lánya volt, ott volt benne Anyja nagysága is!
Philippa Gregory (2008): A Boleyn örökség Palatinus, Budapest
Philippa Gregory (2007): A másik Boleyn lány Palatinus, Budapest
Robin Maxwell (2001): Boleyn Anna titkos naplója Tercium, Budapest
Robin Maxwell (2008): Boleyn kisasszony Tercium, Budapest
https://www.origo.hu/tudomany/20190217-viii-henrik-ritka-vercsoportja-miatt-
vetelhettek-el-felesegei.html (utolsó letöltés: 2019. 09. 29)
https://mult-kor.hu/elfeledett-sirboltban-nyugszik-viii-henrik-angol-kiraly-20180510
(utolsó letöltés: 2019. 10. 01.)
https://cultura.hu/aktualis/525-eve-szuletett-viii-henrik/ (utolsó letöltés: 2019. 10. 07.)
https://nlc.hu/szabadido/20150301/viii-henrik-kiraly-maganelet-tortenelem/ (utolsó
letöltés: 2019. 09. 21.)
https://mult-kor.hu/a-csucsrol-a-sirba-taszitotta-boleyn-annat-ferje-viii-henrik-
szeszelye-20190125 (utolsó letöltés: 2019. 10. 07.)